Valódi segítő szándék helyett inkább némi egzisztenciális szorongást olvasok ki a Kunszentmártoni Híradó 1919-ben megjelent cikkéből. A gépészmérnök szerző árkalkulációja ettől függetlenül lehetett helyes, de az eltérésben közrejátszhatott a világháború utáni gyors infláció is. A Kiss-féle gőzmalom leégése után tervezett nagyvállalkozás ebben a formában végül nem is valósult meg, egyedül a malom újjáépítésére került sor néhány évvel később.
Címkép: A Neugebauer nagymalom az 1920-as években (a mai Művelődési Ház épülete a Malom úton)
(Forrás: Kunszentmártoni Híradó 1919. március 23. 1. oldal)
