Abban eléggé biztos vagyok, hogy egyetlen helytörténet iránt érdeklődő figyelmét sem a következő kérdés fordította a múlt megismerésének irányába: “Vajon mikor jelentek meg a hirdetőoszlopok a településemen?” De ha már (Tiszaföldvár esetében) megtaláltam rá a választ, akkor megosztom: 1929-ben. A kunszentmártoni lap legalábbis az erre vonatkozó képviselő testületi döntésről tudósított. A cikkben Gaubek Jánosként említett hirdetési vállalkozó neve nagy valószínűséggel elírás, és Gaubek Józsefről volt szó, aki kispesti központtal működtette országos vállalatát. A cég nem csak reklámhely értékesítéssel, hanem lapkiadással is foglalkozott. De Gaubek üzemeltette a kispesti Hungária mozgót1 is.
Nem ismerek pontos adatot arról, hogy manapság hány hirdetőoszlop áll még Tiszaföldváron. Gyanítom, hogy egy kezemen meg tudnám őket számolni. A Balogh-saroknál lévőt néhány éve bontották el, a főutcán talán már csak az az egy árválkodik, amelyről tegnap fotóztam a címképet. Láthatóan jó ideje nincs is használatban. Itt maradt, mint egy letűnt korszak – valljuk be, így pőrén, funkció nélkül nem túl esztétikus – mementója.
A cikkből azonban a hirdetőoszlopok elhelyezésén túl más érdekes adatok is kiderülnek. Ekkor született döntés az újtelepi iskola felállításáról (ez a Malom úti iskola), és a piactér áthelyezéséről is. A piac Ferenc József térről2 való elmozdítására számos próbálkozás történt az évtizedek során. Ezúttal is akadtak tiltakozó hangok, sőt a Belügyminisztériumhoz visszahelyezési kérelem is beérkezett, de elutasították. Az “új” piactér nem a mai helyére, hanem a Kossuth út, Rákóczi és a Széchenyi út között fekvő kiszélesedő szakaszára került az 1930-as évek elején. A Kossuth-térre, mint régi piactérre, vagy egyszerűen csak piactérre való hivatkozás azonban még évekig megmaradt a köztudatban.
1 A mozi a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény adatai szerint egy időben ebben az épületben, a későbbi EKM kultúrházban működött.
2 A mai Kossuth-tér. Érdekesség, hogy a nevét hivatalosan csak a II. világháború után változtatták meg, de már a 30-as évek második felétől Kossuth-térként nevezték a helyiek.
(Forrás: Kunszentmártoni Híradó 1929. június 2. 5. oldal)

A még meglévő hirdető oszlopot, ha visszalehetne bontani és újra felállítani a múzeum udvarán jó megoldás lenne. Funkciót is lehetne találni rá. Fontos kortörténeti emlék, amiből már kevés lehet az országban.