Vagy hívj fel

+36205168470

Hunfalvy Pál levele Arany Jánosnak Tiszaföldvárról

Tekintetes Úr! Tisztelt Barátom, uram!

Most már settel, azaz két irománnyal merem „búsítani” T. szerkesztő urat, egyikkel Brassainak akarván felelni, másikkal azzal, mirül már több hónappal ezelőtt tevék említést.
Brassainak adott feleletem nem akar tulajdonképpen polemizálni, nem is fog fiakat szülni: de talán figyelmezteti a Figy. Olvasójit kiket illet a dolog.

A másik a látvala alak költői nyelvben való használhatásáról szól, de nem decretál, csak mutatja, mit tettek vele, Kölcsey, Vörösmarty és Zrínyi.

Ha bémehet a két firka a Figyelőbe, jó. Ha nem illenek oda, tessék addig a kosárba tartani, míg kiveszem onnan.

Tisztelem Gyulait. És várva várom Kriza gyűjteményét.

T. urnak. tisztelt barátomnak. Alázatos szolgája Hunfalvy Pál

A fenti levelet 1862 nyarán a híres etnológus és nyelvész, parlamenti képviselő és Akadémia-tag Hunfalvy Pál1 (a magyar tudományos földrajz megalapítójának Hunfalvy Jánosnak a fivére) küldte Tiszaföldvárról Arany Jánosnak. Nem vagyok benne biztos, hogy közismert, hogy Hunfalvy Pálnak Tiszaföldváron volt birtoka, pedig az egyik legnagyobb nevű, Földvárhoz kötődő személyről van szó. Dr. Masznyik Endre leírásából2 tudjuk, hogy Hunfalvy huszonévesen Podmaniczky Károly gyermekeinek, Frigyesnek és Árminnak volt a nevelője. Szoros kapcsolata a családdal megmaradt Károly halála után is, sőt egy időben a báró özvegyének képviselőjeként az Országgyűlésen is részt vett. Hozzávetőleg 200 k. holdnyi3 birtoka Homokpusztán feküdt.

Hunfalvy Pál birtoka a Beniczky uradalom szomszédságában egy 1881-es kataszteri térképen

Hunfalvy neve a 19. század második felében gyakran feltűnt a település viriliseinek (legnagyobb adót fizetőinek) listáján, sőt az 1880-as években községi képviselőként is tevékenykedett. Ismert volt jótékonyságáról, fellépett a tanyasi gyerekek iskoláztatása4 és a földvári árvák segítése5 érdekében is. Az elsősorban nyaralóhelyként használt birtokán időnként fogadott tudósokat, látogatókat, köztük külföldi kutatókat is. Egy ilyen esetről számolt be a Budapesti Közlöny 1872-ben6:

A 75 éves Wiedemann, a szentpétervári tud akadémiában a finn-ugor nyelvészet képviselője, mint a „P. Lloyd“-ban olvassuk, azért volt közelébb Pesten, hogy megnézze s lemásolja azokat az osztyák és vogul nyelvemlékeket, melyeket elhunyt Regulink 1843. s 44-ben jegyezgetett fel s melyek azóta ezen Oroszországi népcsaládok körében kivesztek. A vén tudós egész napokon át másolt Hunfalvy Pálnál, kinek tiszaföldvári birtokára is lerándult (Donner ifjabb finn tudóssal), hogy lásson magyar pusztát is. Wiedemann passionatus zenész és füvész is lévén, Pesten sok zenedarabbal látta el magát, vidéken pedig növényeket gyűjtött. Tő­lünk Svájcba ment s onnan haza.

És még egy további, apró helytörténeti érdekesség: amikor Somogyi Károly 1881-ben felajánlotta 43000 kötetes magánkönyvtárát Szeged városa számára, a könyvek szállítás előtti rendezését Hunfalvy Pál végezte! Hunfalvy ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosa volt 1851-től egészen haláláig.

Még néhány szó magáról a levélről: Hunfalvy azt, és az abban említett cikkeket, az Arany által szerkesztett, rövid ideig működő Szépirodalmi Figyelő nevű lap számára küldte. A kevésbé közismert nevek akik említésre kerültek benne Brassai Sámuel, Gyulai Pál és Kriza János voltak. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában található levél eredeti képét most itt is megosztom.

1 Számomra nagyon meglepő, hogy a wikipédia oldalának első soraiban éppen a török-magyar nyelvrokonság hívének nevezik, pedig az ugor-török vitában Vámbéry Árminnal szemben éppen a finnugor nyelv- és nemzetrokonság oldalán nyilatkozott. Ma már – azt gondolom, illetve bízom benne – elfogadott tény, hogy nyelvünk, mind török, mind finnugor jövevényszavakat tartalmaz, ahogy honfoglaló népességünk is egy genetikai olvasztótégely volt.

2 Dr. Masznyik Endre: Emlékezés Hunfalvy Pálról, mint evang. keresztyén theologusról. In.: Hegyen épített város. 1927. április 3. 4. oldal

3 Németh József (szerk.): Magyarország földbirtokosai Budapest 1893. 328. oldal

4 Dr. Masznyik Endre: u.a.

5 Loványi Gyula: Hunfalvy Pál életéből In: Nyelvtudományi Közlemények 63. kötet 18. oldal

6 Budapesti Közlöny 1872. július 26.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Related Post