Vagy hívj fel

+36205168470

Baumer Jakab járási orvos és fia, Bokor Adolf a páholymester patikus

Baumer Jakab neve talán ismeretlenül csenghet a tiszaföldváriak számára, pedig az orvos a 19. század végére a helyi közélet fontos szereplőjévé vált, gyermekei pedig szinte mindannyian különleges karriert futottak be és az ország társadalmi és gazdasági elitjéhez tartoztak az 1920-30-as években.

Az izraelita származású Baumer 1827-ben született Csehországban1 (más forrás szerint Lengyelországban)2. Az 1848/49-es szabadságharcban honvédorvosként szolgált, majd az 1860-as években, az egyik legkorábbi zsidó betelepülőként költözött családjával Tiszaföldvárra. Schubert Johannával kötött házasságából 11 gyermek született, amelyből 9 érte meg a felnőttkort, azonban csak egyikük maradt Földváron.3 Sipos Orbán alispán 1878-ben kelt jelentésében4 Paumer (sic!) Jakab még mint községi orvos szerepel, az 1881-ben kiadott országos tiszti címtár azonban már a tiszai alsójárás orvosaként említi a posztját.5 Más forrás szerint már 1872-től ő volt a járás orvosa. A bizonytalanság nem véletlen, a községi orvosi posztért 1883 körül komoly és meglehetősen méltatlan harc folyt a településen. Erről számol be a Testvériség – alcímében kereszténységét hangsúlyozó erősen antiszemita hangvételű kecskeméti lap – Szijj Károly közegészségügyi tanácsostól érkezett olvasói levele, amelynek már a bevezetője megadja az alaphangulatát:

Az alábbi levelet megelőzőleg meg kell jegyeznünk, hogy mi úgy voltunk informálva, hogy Т.-Földváron már jó ideje megejtetett az orvosi választás, a midőn dr. Szegedi Kálmán ur választatott volna meg. Ez informácziónk azonban téves volt, mert akkor csak a kandidánsokról beszéltek és ekkor már bizonyosnak tartották, hogy nevezett dr. úr lesz Földvár orvosa, a mennyiben tetőtől talpig becsületes, igazi magyar és tudományosan képzett ember, mig a másik jelölt egy kétes jellemű zsidó kirurgus. Ámde a zsidó rafinéria és pimaszság mit követett el ott is,ime a levél…”6

A hosszú, személyeskedő hangvételű iromány részletes ismertetésétől eltekintenék, de aki szeretné elolvasni, annak ide belinkeltem.

Az ügy végeredményeként Baumer községi orvosi kinevezését megsemmisítette a minisztérium és Szegedi Kálmánt nevezte ki községi orvossá, aki aztán évtizedekig köztiszteletnek örvendve látta el Tiszaföldváron a feladatát. Idővel látszólag Baumer személye körül is megnyugodott a hangulat, a járási orvosi pozícióját megtartotta és újabb támadásokról sem találtam hírt a sajtóban. Ugyanakkor jelzésértékű, hogy 1886-ban fiainak vezetéknevét magyarosította, Bokor-ra.7

Baumer orvosi munkája mellett a volt kollégiumépületben működő Tiszaföldvári Takarékpénztár igazgatósági tagja volt. A helyi zsidó iskola alapításában is közreműködött, amelynek megnyitásakor Braun József tanító neki is köszönetet mondott, utalva a társadalmi békétlenségre is.

Legyen szabad még a tekintetes szerkesztő ur b. engedelmével itt a nyilvánosság előtt köszönetét szavaznom: Sax Gyula elnök. Ratits Mór m. elnök, dr. Baumer Jakab és Deutsch Vilmos uraknak, mint kiknek neveihez az iskola építése fűződik: ha minden községben a tanítói ily hazafiasan érző s tettre vágyó férfiak támogatják, a klikk, mely ellene működik, legyen az bármilyen szervezetű czélját sohasem fogja elérni”8

A negatív hangok az orvossal kapcsolatban idővel elcsitultak, Baumert 1898-ban, ötven éves orvosi munkáját ünnepelve, már széles társadalmi összefogással köszöntötték. Az ünnepségről beszámolt a Budapesti Napló is.:

Tisza-Földvár közönségének szép ünnepe volt pünkösd vasárnapján. Dr. Baumer Jakab, a tiszai alsó járásnak negyven év óta köztiszteletben álló járás orvosa ülte meg doktorátusának ötven éves jubileumát. Az egész megyerészt vett az ünneplésben s Budapestről is érkeztek vendégek. A község képviselőtestülete diszülést, bankettet tartott, amelyen képviselve volt a járás 14 községe, mindegyik elismerő oklevelet hozván az ünnepeltnek. Busa Ákos főszolgabiró szép ünnepi beszédben méltatta dr. Baumer érdemeit. A diszülés jegyzőkönyvi elismerést szavazott s a képviselőtestület elhatározta, hogy örök hálájának és tiszteletének jeléül a jubiláns arcképét lefesteti a gyülésterem számára. Az ülés után bankett következett. Hajdú József, a kerület országgyűlési képviselője táviratban és levélben mentette ki távolmaradását. Felköszöntőket mondottak: Busa Ákos főszolgabiró, Szegedy László főjegyző, Gosztonyi Sándor szolgabiró, dr. Talányi Ottó kunszentmártoni városi főorvos, dr. Szegedi Kálmán községi orvos, dr. Erős Zsigmond fővárosi ügyvéd, Merényi Rikárd és dr. Márton Miksa. Az ünnepelt nevében fia, Bokor Adolf szegedi gyógyszerész válaszolt.” 9

Baumer Jakab nyugalmazott járási orvosként, 73 éves korában, 1900. április 2-án hunyt el Tiszaföldváron.10

Ahogy volt róla szó, Baumerék 9 gyermeket neveltek fel és szinte mindegyikük rendkívül érdekes életpályát futott be. Még közöttük is különösen izgalmas azonban Baumer (1886 után Bokor) Adolf élete. 1861. február 14-én született a Sopron megyei Beleden.11 Szülei nem sokkal később költöztek Tiszaföldvárra, iskoláit már a mezőtúri gimnáziumban végezte, közben, az ottani Megváltó gyógyszertárban lett gyakornok. Budapesten szerzett gyógyszerész oklevelet 1880-ban. Pályáját Tiszaföldváron az Aesculap Gyógyszertárban kezdte, majd a fővárosban és Révkomáromban folytatta. 1887-ben Szegedre költözött, ahol bérbe vette a Megváltó Gyógyszertárat. A patikát egy évvel később a Híd utca 4. szám alatt álló Neubauer házba költöztette és új bútorzatot készíttetett Bischof Imre helyi műasztalossal. Az 1893-ban elkészült gyönyörű historizáló berendezésnek egész Szegeden csodájára jártak. A Móra Ferenc Múzeum patikatörténeti állandó kiállításának bútorzatát ennek a gyógyszertárnak a berendezése alkotja! Ez az Alföld egyetlen épségben megmaradt 19. századi patikaberendezése.

Bokor Adolf alapította az Alföld első drogériáját 1891-ben, de az ő nevéhez fűződik a Szegedi Gyógyszerész Testület létrehozása is, amelynek 1903-1916 között az elnöke tisztjét is betöltötte. Számos más szakmai és társadalmi szervezetben is munkálkodott, az országos Gyógyszerész Egyesület pénztárnoka, a Szegedi Magyar Lloyd Társulat és a városi munkásbiztosító pénztár elnöke, a Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke volt. 1891-től a szegedi izraelita hitközség elöljárója lett, a helyi Chevra Kadisha egyesület, a Szent Egylet elnöki tisztjét is betöltötte. Mind emellett a második12 helyi szabadkőműves páholy, az 1910-ben alapított Szeged Páholy főmestere volt.13 Ennek a tagja volt Móra Ferenc is.

Bokor Adolf 1932. március 8-án hunyt el Szegeden. A társadalmi szervezetek vezetősége mellett a városvezetés is gyászolta, Somogyi Szilveszter polgármester a következő szavakkal búcsúzott tőle:

Az egyik legkiválóbb legkonstruktívabb, legszegedibb polgárunkat vesztettük el benne, aki hiányozni fog a város közéletéből. Bokor Adolf mindig komoly, tárgyilagos ember volt, típusa volt az igazi városi polgárnak. Kimondhatatlanul sajnálom, hogy elveszítettük.”14

Halálakor az újságok megemlékezték gyászoló testvéreiről is, akik közül szinte mindannyian magas pozícióba kerültek az évek során, Bokor Emil a Foneire Biztosító Társaság igazgatója, Ervin a Székesfővárosi Vásárpénztár vezérigazgató helyettese, Mihály az Aszfalt és Kátrány Rt. vezérigazgatója lett.15 Két másik bátyja Géza és Gyula pedig elismert fővárosi orvosok lettek. Utóbbival, az egészségügyi főtanácsos Gyulával esett meg 1938 leghajmeresztőbb, de a csodával határos módon kisebb sérüléssel megúszott balesete.16

A Vilmos-téri baleset fotója 1938-ból

*A címkép Bokor Adolfot ábrázolja (Forrás: Móra Ferenc Múzeum Szeged)

1Gulyás Katalin: A zsidóság emlékei Tiszaföldváron. In. Tiszavilág 1. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum közleményei. Tiszaföldvár 2006. 64. oldal

2Testvériség. 1883. október 21. 4. oldal

3Gulyás Katalin: Tiszaföldvár népessége és társadalma a XVIII-XIX. Században. In.:Kelemen Éva – Pató Mária – Szlankó István (szerk.): Tiszaföldvár – Fejezetek a város történetéből (Tiszaföldvár, 2002)

4Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai 1876-1976 – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 2. Szolnok, 1997. 9. oldal

5Concha Károly (szerk.): Az Athenaeum nagy képes naptára, 1881 A magyar birodalom tiszti czimtára Budapest 1881. 199. oldal

6Testvériség. 1883. október 21. 3-4. oldal

7Pesti Hírlap 1886. február 13. 13. oldal

8Izraelita tanügyi értesítő 1887. 173. oldal

9Budapesti Napló 1898. május 31. 4. oldal

10Egyenlőség 1900. április 8. 10. oldal

11Szmodits László: Két neves szegedi gyógyszerész: Bokor Adolf (1861–1932), Frankl Antal (1871–1944). In: Gyógyszerészettörténet 2007/2. 9. oldal

12 Az elsőt 1870 körül alapították Árpád páholy néven

13Péter László: Szabadkőművesség Szegeden 1870-1950. In.: Móra Ferenc Múzeum évkönyve 1980-81/1. Szeged 1984. 275. oldal

14Dél-Magyarország 1932. március 10. 3. oldal

15Esti Kurir 1932. március 10. 7. oldal

16Pesti Hírlap 1938. július 9. 5. oldal

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Related Post