Vagy hívj fel

+36205168470

Hieronymi Károly miniszter rokoni szálai Martfűn

A birtokos családok leszármazási és rokoni viszonyainak feltérképezése alkalmanként igazán embert próbáló feladat. Különösen igaz ez, ha csak elszórt információból, félmondatokból kell kiindulnia hozzá a kutatónak. A századforduló ismert politikusa, Hieronymi Károly belügy- majd kereskedelmi miniszter két vérségi szálon is kapcsolódott Martfűhöz, de ebből csak az egyik ismert (és az sem széles körben), így azt gondolom érdekes lehet az összefüggések tisztázása.

Hieronymi Károly 1836-ban született Budán, apjához Hieronymi Ottóhoz hasonlóan a mérnöki pályáról indult és elsősorban folyószabályozási, útépítési, valamint víz- és árvízvédelmi tevékenységével szerzett nevet magának. Egyik legjelentősebb mérnöki munkája a pest-budai rakpartok kiépítési tervének megvalósítása volt. 1875-től belépett a Szabadelvű Pártba, majd országgyűlési képviselővé választották. 1892 és 1895 között az első Wekerle-kormány belügyminiszteri posztját töltötte be. Néhány éves politikai pauza után Khuen-Héderváry Károly kormányában vállalt újra feladatot, mint kereskedelemügyi miniszter, 1903 és 1905 között. 1906-ban elhagyta a Szabadelvű Pártot, és csak 1910-ben tért vissza a közéletbe a Nemzeti Munkapárt zászlaja alatt. Khuen-Héderváry második kormányában is rábízta a kereskedelmi kabinet vezetését, azonban már csak rövid ideig irányíthatta azt. 1911 májusában, 75 éves korában, meglehetősen tragikus körülmények között (erről még lesz szó!) elhunyt. 1

De hogyan kapcsolódott az élete Martfűhöz? Nos, mindkét esetben a lányain keresztül. Az ismertebb rokoni szál a Mariházy Miklós művésznéven ismertté vált gyergyószentmiklósi Kövér Miklóshoz fűzte. Lánya, Hieronymi Blanka volt ugyanis a téglagyár alapító gazdából színházigazgatóvá lett Mariházy első felesége. 1902-ben Mariházy nem csak a művészeti önmegvalósítása útjában álló gazdálkodói létet, de vele együtt Hieronymi Blankát is faképnél hagyta, és beállt színházi statisztának Aradra. Később jelentős sikereket ért el a színházi pályán, azonban élete vége felé anyagi és karrierlejtőbe került, kétes vállalkozásokba fogott és elszegényedve halt meg 1930-ban. A korabeli lapok aztán meglehetősen méltatlan formában adtak hírt haláláról…2

Hieronymi Blanka későbbi élete nem zajlott a reflektorfény előtt, azonban korai halála országos részvétet váltott ki. 1911-ben, váratlanul érte a halál, betegeskedő apja pedig közvetlenül a lánya temetése utáni napon hunyt el. Minden bizonnyal szerepe volt ebben az érzelmi megrázkódtatásnak is.3

Ez tehát a talán ismertebb kapcsolat, a másik rokoni szálra viszont valóban egy félmondat alapján találtam rá. Simon Gyula martfűi birtokos, akinek a – fogalmazzunk úgy – hányattatott magánéletéről már esett szó ezen az oldalon, 1898-ban, amikor a feleségével újabb, botrányos csetepatéba keveredett (fényes nappal az Andrássy úton), azzal bírta rá a csendőröket az intézkedésre, hogy azt kiabálta, hogy a belügyminiszter a sógora.4 A mondat – bár valóban meghozhatta a rend éber őreinek a kedvét a beavatkozásra – de több szempontból sem fedte a valóságot. Először is 1898-ban már Perczel Dezső volt Magyarország belügyminisztere, nem Hieronymi. Simon azonban rá gondolhatott, ugyanis Hieronymi Károly másik lánya Hieronymi Karola, Simon Gyula testvérének Luizának a fiával, Apsai Mihályi Florenttel kötött házasságot. Igen, a sógor titulus sem pontos, valójában Simon Gyula unokaöccse Hieronymi Károly veje volt.
De lássuk be: ezt azért mégsem kiabálhatta egy tisztességes úriember fényes nappal, az Andrássy úton.

1Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon

2Az Újság 1930. március 27. 11. oldal

3Délmagyarország 1911. május 6. 1-2. oldal

4Magyar Újság 1898. április 17. 12. oldal

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Related Post